Többen biztosan nem értitek mit szeretek annyira Izlandban, miért érzem magam olyan nagyon jól itt. Nehéz ezt elmondani, sok dolog együtt. Az egyik kis morzsa, hogy azért mégiscsak egy óceánparton vagyunk, és sokszor megcsodálom a naplementét illetve utána a felhőket. Ma is feltekertem a közeli dombra, hazafele meg is könnyeztem (a menetszéltől :).
Most pedig irány az éjszaka, megyek a Bakkusba, amit tegnap este ismertem csak meg (bár van egy olyan érzésem, hogy a péterrel egyszer majdnem voltunk itt). Egy finn lány mutatta, akivel tegnap este beszélgettem egy erasmusos buliban ahova elvileg be sem mehettem volna :) De hát szerencsére diáknak nézek még ki, úgyhogy bemagyaráztam magam. Volt ott mindenféle nemzet, találkoztam egy magyar arccal is. Előtte pedig a worldwindfriends által rendezett kisfilmvetítésen voltam, onnan keveredtem az előbb említett helyre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése